2013. október 16., szerda

Nincs vallásra szükséged, hogy erkölcsöd legyen

Nincs vallásra szükséged, hogy erkölcsöd legyen. Ha nem tudod meghatározni a különbséget a helyes és a helytelen dolgok között, akkor nem a vallásod hiányzik, hanem az empátiád... Du brauchst keine Religion, um eine Moral zu haben. Wenn du Gut und Böse nicht auseinander halten kannst, fehlt dir die Empathie, nicht die Religion...

2013. augusztus 13., kedd

Interjú Göröcs Dorkával, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola hallgatójával



BJ: A Nap-körben az elmúlt évad során arról beszélgettünk, hogy milyen külső támadások, kritikák érik az egyes világvallásokat. A kereszténységről, a judaizmusról, az iszlámról és a Krisna-tudatról is elhangzottak jogos és légbőlkapott vádak egyaránt, de nekem az az érzésem, hogy titeket nem bánt senki. Tévednék?

GD: Egyáltalán nem tévedsz. Mi nem vagyunk térítő vallás, senki elől nem esszük el a kenyeret. Aki kérdez, annak válaszolunk, és kész. A nyugati világban nem vagyunk sokan, bár valószínűleg többen, mint a krisnások.

BJ: Pedig látványos akcióitok sincsenek. A főiskola hallgatói pl. nem osztanak ételt, nem árulnak könyveket, DVD-ket, és úgy öltözködnek, mint bárki más.

GD: Igen, a figyelemfelkeltés nem célja egyik buddhista közösségnek sem. 

BJ: És úgy sacc/kábé hányan vagytok Magyarországon?

GD: Nézd, ez az egész statisztika lényegtelen. Aki elkezd vonzódni a buddhizmushoz, megtalálja a módját, hogy találkozzon egy olyan közösséggel, amely befogadja, és a személyes útján előre segíti.

BJ: És hány közösség van?

GD: Ezt éppen meg lehet tudni, ha nagyon fontos valakinek. Több, mint 30 közösségünk működik, némelyiknek többszáz tagja van. Az egyházakról és az egyházjellegű egyesületekről létezik kimutatás. Csak hát a lényeg szempontjából teljesen mindegy, hogy öt buddhista közösség működik Magyarországon, vagy huszonöt. Mi személyben gondolkodunk, és nem egyházban. A szó európai értelmében nem is vagyunk egyház.

BJ: És mit jelent személyben gondolkodni?

GD: Mindenkinek megvan a saját belső útja, azon kell járnia. A tanítások, a mesterek, a közösség többi tagja ebben tudja támogatni, de az ő útján más nem mehet helyette. A főiskola többek közt azért jó, mert sok lehetőséget kínál fel. Van, aki az ősi tanításokat kutatja, van, aki meditációt, vagy harcművészetet gyakorol, de más lehetőségeket is ki lehet próbálni.

BJ: Mi van akkor, ha valaki rájön, hogy rossz lóra tett? Hogy a választott életforma, a választott közösség, vagy akár az egész buddhizmus nem az ő útja?

GD: Az utat nem az egyén választja meg – az már el van készítve neki. Nem mindenkinek való a buddhizmus. Az egyén dolga, hogy az útját megtalálja. Nyugaton a keleti vallásokkal foglalkozni ma egy kicsit divat is. Aki pedig divatból csinálja, egyszer biztosan szembesülni fog azzal a keserű igazsággal, hogy sok időt pazarolt el. Előfordulhat, hogy elmúlik az élete, és kezdheti az egészet elölről.

BJ: Szóval attól vagytok ilyen szelídek és türelmesek, mert a hitetek szerint van időnk. Nem néhány évtizedben gondolkodtok, mint mi, hanem sok-sok életben.

GD: Ebben a kérdésben a hindu és a buddhista iskolák egyetértenek. 

BJ: Nekem kritikai megjegyzésem – ismeretek hiányában – nincsen. Meg kell jegyeznem azonban, hogy akárhányszor nekiveselkedtem megérteni egy-egy buddhista bölcs tanítását, mindig nagyot koppantam. Még olyan előadássorozat is volt a tanulmányozott anyagban, amelyet amerikaiak számára tartott egy Indiában élő tibeti láma. Biztosan azért vagyok ennyire reménytelen eset, mert más a kulturális hátterem, mert másképpen kanyarognak az agytekervényeim. Hogyan lehet mégis, hogy olyan sok, hozzám hasonló hátterű nyugati ember érteni látszik, amit ezek a mesterek tanítanak?

GD: A többség nem érti, csak igyekszik megérteni. Te vagy túl gyorsan adtad fel, vagy más a személyes utad. 

BJ: Nekem az életformátok is túl szigorú. Kötelező vegetáriusnak lenni?

GD: Egyáltalán nem. Az én 13-éves lányom állatgondozónak készül. Tud csirkét nevelni, ha kell, le is vágja, meg is főzi. A mi családunk mindenevő. Nyáron kevesebb húst eszünk - én ilyenkor egyáltalán nem eszem ilyesmit -, télen többet. Az indiai éghajlat lehetővé teszi a csak növényi alapú étkezést, hiszen elegendő zöldség, gyümölcs, gabona van egész évben. Képzeld el a tibeti fennsíkokat, folyóvölgyeket, ahol a hosszú és hideg tél, a szárazság nem teszi ezt lehetővé. Őszentsége a Dalai Láma egyik budapesti előadásában azt mondta erről a kérdésről, hogy azokon a területeken, ahol a hőmérséklet tartósan 10 fok alá süllyed, kénytelenek állati eredetű táplálékot is enni az emberek. Az alapelv a „nem ártás” elve, eszerint amire szükséged van, azt megeheted, de csak annyit, amennyire valóban szükséged van. Az étellel kapcsolatban egy fontos dolgot szeretnék megemlíteni: nem veheted el más ember ételét – még a maradékot sem. Nem tudhatod ugyanis, hogy az illetőnek később szüksége lesz-e rá. Egyszer egy vándor koldus csak azért fogadott el fél tányér babot egy hasonlóan koldusszegény remetétől, mert az éhhalál szélén állt. Csak ilyen esetekben szabad kivételt tenni. A kolduló szerzetesek nem mások elől eszik el az ételt, a felajánlásokat direkt nekik szánják. Ez nagy különbség.

BJ: Eszembe jutott egy mester, akinek a szavait, a gondolatait értem. Ő a Dalai Láma. Szerinted vissza fog menni Tibetbe?

GD: Tibetben már csak néhány kolostor van, azokban is több a turista, mint a láma. Őszentsége maga mondta, hogy még sok elvégeznivalója van a világban, de Tibeten segíteni nem tud. Akkor fog meghalni, amikor akar, és több inkarnációja csak akkor lesz, ha Tibetnek szüksége lesz rá. Vagyis egy egészen új helyzet áll majd elő… A Tanítás Nyugatra került, mert a Kína fennhatósága alatt álló Tibetben nem volt tovább őrizhető. Most már a mi feladatunk is őrizni és tanítani a Buddha Tanításait.

2013. május 27., hétfő

MEGHÍVÓ
Tavaly június 2-án Békásmegyeren azt ígértük, idén is rendezünk vallásközi ünnepet. Istennek hála, sikerül tartani a szavunkat.
Találkozunk június 9-én, vasárnap du. 3-kor, a 8. kerületi Horánszky u. 18 alatt található Szent Ignác Szakkollégium Párbeszéd termében, az épület 4. emeletén.
Balogh Judit és Kamarás István

2013. március 5., kedd

Andy Puddicombe: Csak 10 tudatos perc az egész!

Mikor fordult elő utoljára, hogy 10 teljes percen át a világon semmit sem csinált? Nem SMS-ezett, nem beszélgetett, sőt, még csak nem is gondolkodott. Andy Puddicombe, a tudatosság szakértője, a semmittevés átformáló erejéről beszél: Frissítse fel elméjét napi 10 percre pusztán a tudatosság erejével, megtapasztalva a jelen pillanatát. (Nincs szükség füstölőpálcikákra, és furcsa testhelyzetben sem kell üldögélni.)

Kattints az alábbi linkre!


http://www.ted.com/talks/lang/hu/andy_puddicombe_all_it_takes_is_10_mindful_minutes.html

2013. február 12., kedd

A muszlimok világa


Kik a vahhábíták?

A muszlimok világa két nagy felekezeti csoportra osztható: síiták és szunniták. A szunnitákon belül négy nagy jogi iskola, arabul madzhab alakult ki a kora középkorban. Ezeket a létrehozójukról nevezték el. Időrendben haladva, zárójelben az irányzatot létrehozó imám, vallási tanító halálozási évével. Abú Hanafí (i.sz. 767) hanafíta; Málik ibn Anász (795) málikíta; as-Sáfi imám (820) sáfíta, Ahmed Ibn Hanbal (855), hanbalíta jogi iskola.

Ibn Hanbal idejére az iszlámot olyan sok külső hatás érte, kulturális, vallási, politikai, etnikai szinten, hogy az imám úgy érezte, az az iszlám ami, a Próféta (Is)  halálával megszületett, majd az iszlám korai éveiben virágzott, veszélyeztetve van. Ezért a tanítását úgy építette fel, hogy az szorosan ragaszkodik a Koránhoz, és a mohamedi hagyományokhoz. Ezért szokták Ahmed ibn Hanbal nevével jelzett iskolát a fundamentalizmus kiindulópontjának tekinteni.

Az iszlám védelme az előbb felsoroltaktól, illetve a muszlimok visszatérítése a hagyományos iszlámhoz vezérelte a XVIII. századi Mohamed ibn Abdul Vahhábot.(1703-1792). Fellépett a szentek kultusza, a szentek sírjánál történő imádkozás, valamint a népi babona ellen. Tanait elfogadta Mohamed Ibn Szaúd, az első szaúdi állam megalapítója, így a szaúdi család és a vahhábizmus összefonódott, a vahhábizmus a szaúdi államvallása lett.

Muszlim nő,és a kendő?


A muszlim nők egyik ismérve a kendő. Az, hogy hány muszlim nő hord kendőt egy adott közösségben, könnyen megszámolható, de nagy valószínűséggel azt már nem kérdezik meg a hölgyektől, hogy önként, saját elhatározásából veszi-e fel a kendőt, vagy valamilyen külső ok (kényszer) befolyásolja.
A kendőket leginkább aszerint lehet csoportosítani, hogy mennyit takarnak el az arcból, a hajból. A kendő viselésével kapcsolatban nagy a káosz az európai közfelfogásban. Gyakran az iráni csadort, vagy az afgán burkát ráhúzzák az egész iszlám világára, holott ez a kettő alapvetően egy-egy meghatározható országhoz kötődik.

Ugyanakkor ha megnézzük az arab, muszlim TV csatornákat, rengeteg nőt látunk kendő nélkül. Tehát nincs egységes álláspont, hogy kell-e vagy nem.

Fundamentalista, s (vagy) iszlámista?

Vajon van-e hasonlóság, és különbség az ortodox zsidó, a konzervatív keresztény, és a fundamentalista muzulmán világfelfogása között?
A fundamentalista muzulmán, a szó értelmezése alapján, az a muszlim, aki ragaszkodik az iszlám fundamentumaihoz, alapjaihoz. De mik ezek? Az iszlám, a tanítása szerint, 5 pilléren áll. Ezek:
- a hitvallás (A muszlim vallja, hogy nincsen más isten, csak az Isten, és Mohamed az Ő Prófétája)
- naponta ötször imádkozik
- megfizeti a szegényadót, a zakátot
- böjtöl Ramadán havában
- életében legalább egyszer elzarándokol Mekkába

A fundamentalista megítélése nem könnyű. Tradicionális iszlám ország Szudán, és Szaúd-Arábia is. Az iszlám szerint próbálják meg irányítani az életet Iránban, és Egyiptomban is.

Az iszlámisták az egész államot az iszlám égisze alatt képzelik el, a fundamentalisták, a szalafisták pedig Medinában, ahol a Próféta 622-632 között élt, egy vallási közösséget látnak. Ez a nagy különbség. Az iszlámisták számára Medina egy állam, a szalafik szemében pedig egy vallási közösség.

Nehéz megválaszolni a kérdést, hogy hol a határ a politika és a vallás között. És van-e? Ha egy mai demokratikus állam, demokratikusan megválasztott elnökének az egyik bizalmas tanácsadója egy egyházi ember, akkor az az állam mennyire világi? Mennyire világi a nyugati értékek, az amerikai demokrácia meghonosítása más országban? Ha ez világi cél, akkor a katonák miért misszióban vannak?

Már megint a terrorizmus?

Napjainkban az iszlámot, és a terrort rendszeresen összekapcsolják. Persze arról nem nagyon cikkeznek, hogy Dél-Amerikában naponta több tucatnyian halnak meg a különböző bandák háborújában, de az európai terrorista szervezetekkel kapcsolatban sem nagyon említik az etnikai, vagy a politikai hovatartozást.
A muszlimok azért terroristák, mert alapvetően a Nyugat nem iszlám államokkal harcol, hanem azok egyes csoportjaival, amelyek lehetnek kormányon, vagy ellenzékben is. És akik ellen a Nyugat küzd, csak diktátorok, vagy terroristák lehetnek. Nemrég az USA még küzdött a tálibok ellen, most már tárgyalni akar velük Katarban.

De sokszor lesz a terrorista a Nyugat szövetséges, és olyankor más máskép ítélik meg. A hivatalos iszlám a terrort mindig is elítélte. Ellenzi az öngyilkos merényleteket, az ártatlanok megölését. De amikor elszabadulnak az indulatok, akkor már a bölcsesség semmit sem ér.

A terroristák azért robbantanak, így nagyobb publicitást kapnak. Egy bombával egy pillanat alatt több embert meg lehet ölni, mint egy puskával. Robbantani egyszerűbb, mint célozni.



2013. január 26., szombat

KERESZTÉNY-ZSIDÓ IMAÓRA


A 2013. évi Ökumenikus Imahét 7. napján

 

2013. január 27. vasárnap du. 17.00 h.

Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templom

(Budapest VI., a Nagymező u. és a Király u. sarkán)

 

Megnyitó:

 

Erdő Péter

bíboros, az MKPK elnöke, CCEE elnöke

Schweitzer József

nyugalmazott országos főrabbi

Horváth Zoltán István

esperes-plébános

 

Az imaóra résztvevői:

 

Schweitzer József - nyugalmazott országos főrabbi

Erdő Péter - bíboros, a MKPK elnöke, CCEE elnöke
Bölcskei Gusztávreformátus püspök, zsinati elnök

Gáncs Péter - evangélikus elnök-püspök

Papp János - elnök, Magyarországi Baptista Egyház

Csernák István - metodista superintendens

Ócsai Tamás - Unióelnök, Hetednapi Adventista Egyház

Pataky Albert - elnök, Evangéliumi Pünkösdi Közösség

Kalota József - érseki vikárius, Konstantinápolyi patriarchátus

2013. január 9., szerda

A Végső Óra (a Feltámadás és Ítélet napja) jeleiről



Az arabokat az iszlám kezdeti időszakában foglalkoztatta a Korán túlvilágra és a Végső Órára vonatkozó tanítása, azonban a többség hitetlenkedve fogadta az Ítélet napjának bekövetkezését. A gúny kedvéért persze követelték Mohamed prófétától (Allah dicsérje és üdvözítse) azt, hogy mondja meg, mikor lesz az Utolsó nap, és mikor fog bekövetkezni a feltámadás és a végítélet.
Allah azt mondta: „A hitetlenek azt mondják: Az óra soha nem jön el.  Mondd: De igen. Az Uramra mondom, aki tudja azt,  ami rejtve van, bizony be fog következni. És nem kerüli el az ő figyelmét egy porszemnyi súly sem az egekben, sem a földön. És nincsen ennél sem kisebb, sem nagyobb, ami ne lenne [följegyezve] egy nyilvánvaló könyvben. Megjutalmazza azokat, akik hisznek, és jótetteket cselekszenek. Megbocsátás és nagylelkű gondoskodás lesz az ő osztályrészük. Akik azonban szembeszállnak kinyilatkoztatásunkkal, hogy meghiúsítsák azt, azokat gyötrelmes büntetés várja.” (Korán 34: 3-5).
„Kérdeznek téged (Ó Mohamed) az Óráról (az Ítélet napjáról), [hogy] mikor lesz az elrendelt ideje. Mondd: Csupán Uramnál van arról tudás. Egyedül Ő fedi fel azt a maga idején. Ott súlyosodik az egekben és a Földön. Nem érkezik hozzátok másként, csak váratlanul. Úgy kérdeznek téged, mintha tudnál róla. Mondd: Csupán Allahnál van arról tudás. Ám a legtöbb ember nem tudja” (Korán 7: 187)
„Kérdeznek téged az Óráról: Mikor következik be? Nem vagyok te olyan helyzetben, hogy bármit mondj arról! Az Uradra tartozik annak ideje. Bizony, te csupán egy intő vagy annak, aki féli azt. Azon a napon, amikor meglátják azt, olyan lesz nekik, mintha csak egy estét vagy délelőttöt töltöttek volna [az evilágban]” (Korán 79: 42-46)

Az iszlám vallás tehát nem ad lehetőséget a találgatásokra, hiszen kizárólag Allah tudja azt, hogy mikor jön el a Végső Óra, az Ítélet napja: „Allahnál van az Óra tudása, és Ő bocsátja le a záporesőt, és Ő tudja, mi van az anyaméhekben. És senki sem tudja, hogy mire tesz szert holnap és senki sem tudja, hogy mely földön fog meghalni. Bizony, Allah Mindentudó, mindenről ismerettel bír” (Korán 31: 34)

Ugyanakkor a vallástudósok megkülönböztetnek kisebb és nagyobb jeleket, melyek jelzik a Végső Óra közeledtét. Ezekről tudniuk kell a muszlimoknak, hogy ne feledkezzenek meg az elszámolásról, ami vár rájuk haláluk után.  Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy minden ember számára a saját halálával megkezdődik a túlvilág, azzal hogy lelke elhagyja a testét, és a sírbeli köztes létben várja a feltámadást.
A Végső Óra kisebb jelei azok, amelyek ugyan nem történnek közvetlenül a Végítélet napja előtt, azonban előkészítik és bevezetik a nagyobb jeleket. A témával foglalkozó muszlim tudósok szerint ezek a kisebb jelek az elmúlt századokban és korunkban már be is következtek.
Példák a Végső Óra kisebb jelei közül:

-       A szülőkkel szembeni tiszteletlenség és engedetlenség valamint a hivalkodás és pazarlás elterjedése. Egy alkalommal megkérdezték a Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse) az Óra jeleiről, ő pedig azt mondta: „(A jelei) hogy a rabszolganő szüli az úrnőjét, és az, hogy láthatod, hogy a mezítelen lábú, ruházatlan birkapásztorok versenyezve építenek magas épületeket” (Muszlim).
-       A megbízhatóság csökkenése és eltűnése. Megkérdezte egy férfi a Prófétától: Mikor lesz a Végső Óra? Azt kérdezte a Próféta tőle: „Mit készítettél elő annak?” És nem válaszolt először. Majd magához hívta ismét a személyt: „Amikor a megszűnik megbízhatóság, akkor várhatod a Végső Órát”.
-       Az emberek ok nélkül ölik egymást. Azt mondta a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Esküszöm arra, akinek a lelkem a kezében van, hogy jönni fog egy nap, amikor nem tudja a gyilkos, hogy miért gyilkolt, és nem tudja az áldozat, hogy miért halt meg” (Muszlim).
-       Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nem következik be az Óra, amíg az arabok földje újra legelőföld és folyókkal teli nem lesz” (Muszlim)

A Végső Óra kis jelei után, amelyek az erkölcsi romlás elterjedését is jelentik, következnek a nagy jelek, amelyek jelzik, hogy a Végső Óra bekövetkezése már a küszöbön áll, éppen ezért fel kell készülni, és jót kell cselekedni, mert a végítélet és a feltámadás napja igen közel van. Ezen nagy jelek között számos megrázó természeti katasztrófa, kísértés és megpróbáltatás szerepel, ezért kell követni az Egyenes utat, jótetteket kell cselekedni, és Allahtól kell menedéket kérni, hogy megóvjon minket ezen csapásoktól és kísértésektől. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A [jó] cselekedetekkel előzzetek meg hét dolgot. Vajon mi másra vártok, mint elfeledtető szegénységre, vagy megrontó gazdagságra, vagy tönkretevő betegségre, vagy olyan öregségre, amely elveszi az eszeteket, vagy hirtelen halálra, vagy a Hazugra (al-daddzsál-ra: a hamis messiásra), a legrosszabbra, akire várni lehet, vagy az Órára, és az Óra még keservesebb és keserűbb!” (Al-Tirmidhi)
A nagy jelek között említendő a Mehdi (az Allah által vezetett) eljövetele a végidőkben, aki egy igazságos kormányzó és hadvezér lesz, és egyesíti a muszlimokat, és akinek a neve azonos Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) nevével, és megtölti a földet méltányossággal és igazságossággal – ezt egy hiteles hadísz rögzítette.
A legnagyobb jeleket a következő hadísz tartalmazza, anélkül hogy valódi időrendi sorrendbe állítaná azokat – fejtik ki a vallástudósok. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta az Óráról: „Bizony addig nem következik be, amíg előtte tíz jelet nem láttok. Megemlítette a füstöt [„Figyeld csak meg: azon a napon, amikor az ég nyilvánvaló füsttel jön elő, amely beborítja az embereket. Ez fájdalmas büntetés!” (Korán 44: 10-11)]; a Hazugot [hamis messiást – antikrisztust, aki Isten küldöttének hazudja magát és megtéveszti az embereket]; az állatot [al-dábba: egy nem emberi, beszélő lény, amely belelát az emberekbe]; a Nap nyugatról való felkelését; Jézus Mária fiának eljövetelét [„És Ő (Jézus) bizony jele az Órának, s ne kételkedjetek abban” (Korán 43: 61)”]; Góg és Magóg megjelenését [egy rettenetes erejű nép, amely egy elzárt helyen él], három földcsuszamlást, egy keleten, egy nyugaton és egy az Arab-félszigeten; és az utolsó jel egy tűz, mely Jemen felől jön, és hajtja az embereket az Összegyűjtés helyéhez” (Muszlim)
Jézus (béke legyen vele) lejön az égből, hogy legyőzze a Hazugot, és a Korán szerint kormányozzon és ítélkezzen. Uralkodásának végén, a magasságos Allah szellőt küld a Földre, mely elaltatja a hívőket, így a legnagyobb borzalmaknak a hitetlenek lesznek a tanúi. Ezek a szörnyűségek az utolsó pillanatai annak a hatalmas árrendeződésnek és újra teremtésnek, amely végbe fog menni, mielőtt Allah feltámasztja az embereket a végítéletre.
A jelek után hatalmas földrengések fognak történni, amelyek világunk átalakulásának kezdetét jelentik: „Ne gondold, hogy Allah megszegi az ígéretét, amit a küldötteinek tett. Allah bizony a Hatalmas és Ő a bosszú Ura. Azon a napon, mikor a föld másik földdé változtatik és az egek is. S ők az Egyedüli Hatalmas Allah elé járulnak” (Korán 14: 47-48); „Ó ti, emberek! Féljétek Uratokat, bizony az Óra földrengése rettenetes dolog! Aznap látni fogjátok, minden szoptató nő megfeledkezik arról (a csecsemőről), akit szoptatott, és a terhes nők leteszik terhüket (megszülnek), és az embereket részegnek látod majd, pedig nem is részegek, ám Allah büntetése erőteljes” (Korán 22: 1-2)
„S amikor az ég meghasad, s rózsa lesz, akár a karmazsin”(Korán 55: 38). A magasságos Allah kijelenti ebben az ájában, hogy az ég egyszer csak meg fog hasadni, a csillagok pedig felrobbannak, és olyan lesz a látvány, mintha hatalmas karmazsin színű virág lenne az égen. A modern tudomány pedig bebizonyította, hogy a csillagok felrobbanásánál keletkező fényjelenség leginkább egy rózsához hasonló formát rajzol ki az égen. Az efféle robbanások egyre intenzívebbé fognak válni, mígnem összeomlik a világegyetem.
„Amikor az ég széthasad, és amikor a bolygók lehullnak, és a tengerek felrobbannak, és a sírok fölfordíttatnak, megtudja minden lélek, mit küldött előre és mit hagyott hátra” (Korán 82: 1-5)
„De nem! Az ember folytatni akarja gonosztetteit. Azt kérdi: Mikor lesz a Feltámadás Napja? S amikor a tekintet elvakul, és a Hold sötétségbe borul, és a Nap és a Hold egyesül, azon a napon azt mondja az ember: Merre van a menekvés? De nem! Nincsen menedék! Azon a napon csak az Uradnál van nyugalmas hely. Megtudja az ember azon a napon, hogy mit küldött előre, és mit hagyott hátra. Sőt, az ember tanú lesz önmaga ellen, még ha előhozakodik is a mentségeivel!” (Korán 75: 5-15)
„Azon a napon, amikor összehajtjuk az eget, úgy ahogyan a könyvek lapjai vannak összehajtva.  Ahogy véghezvittük az első teremtést, megismételjük azt. Ígéret ez, amely minket terhel. [Így] cselekszünk.” (Korán, 21: 104).


„És nem mérték fel Allahot az Őt illető rang szerint. És a Föld teljesen az Ő szorításában lesz a Feltámadás napján, és az egek össze lesznek hajtva az Ő jobbjában. Magasztaltassék Ő, felette áll annak, amit [Vele] társítanak! És megfúvatik a kürt, és holtan esik össze mindenki, aki az egekben és mindenki aki a Földön van, kivéve az, akit Allah akar. Aztán megfúvatik másodszor is, és íme! Ők állnak és néznek” (Korán 39: 67-68)
„És amikor megfúvatik a kürt egy fúvással, s a föld és a hegyek fölemeltetnek és egyetlen morzsolással porrá morzsolódnak, azon a napon bekövetkezik a Bekövetkező [Óra], és kettéhasad az ég, és törékeny lesz, és az angyalok a szélein lesznek és azon a napon Urad trónusát nyolcan hordozzák fölöttük. Azon a napon elő lesztek vezetve, és nem marad semmi rejtve rólatok. (Korán 69: 13-18)

         Abdul-Fattah Munif, MME