2013. október 16., szerda
Nincs vallásra szükséged, hogy erkölcsöd legyen
Nincs vallásra szükséged, hogy erkölcsöd legyen. Ha nem tudod meghatározni a különbséget a helyes és a helytelen dolgok között, akkor nem a vallásod hiányzik, hanem az empátiád...
Du brauchst keine Religion, um eine Moral zu haben. Wenn du Gut und Böse nicht auseinander halten kannst, fehlt dir die Empathie, nicht die Religion...
2013. augusztus 13., kedd
Interjú Göröcs Dorkával, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola hallgatójával
BJ: A Nap-körben az elmúlt évad
során arról beszélgettünk, hogy milyen külső támadások, kritikák érik az egyes
világvallásokat. A kereszténységről, a judaizmusról, az iszlámról és a
Krisna-tudatról is elhangzottak jogos és légbőlkapott vádak egyaránt, de nekem
az az érzésem, hogy titeket nem bánt senki. Tévednék?
GD: Egyáltalán nem tévedsz. Mi
nem vagyunk térítő vallás, senki elől nem esszük el a kenyeret. Aki kérdez,
annak válaszolunk, és kész. A nyugati világban nem vagyunk sokan, bár
valószínűleg többen, mint a krisnások.
BJ: Pedig látványos akcióitok
sincsenek. A főiskola hallgatói pl. nem osztanak ételt, nem árulnak könyveket,
DVD-ket, és úgy öltözködnek, mint bárki más.
GD: Igen, a figyelemfelkeltés nem
célja egyik buddhista közösségnek sem.
BJ: És úgy sacc/kábé hányan
vagytok Magyarországon?
GD: Nézd, ez az egész statisztika
lényegtelen. Aki elkezd vonzódni a buddhizmushoz, megtalálja a módját, hogy
találkozzon egy olyan közösséggel, amely befogadja, és a személyes útján előre
segíti.
BJ: És hány közösség van?
GD: Ezt éppen meg lehet tudni, ha
nagyon fontos valakinek. Több, mint 30 közösségünk működik, némelyiknek
többszáz tagja van. Az egyházakról és az egyházjellegű egyesületekről létezik
kimutatás. Csak hát a lényeg szempontjából teljesen mindegy, hogy öt buddhista
közösség működik Magyarországon, vagy huszonöt. Mi személyben gondolkodunk, és
nem egyházban. A szó európai értelmében nem is vagyunk egyház.
BJ: És mit jelent személyben
gondolkodni?
GD: Mindenkinek megvan a saját
belső útja, azon kell járnia. A tanítások, a mesterek, a közösség többi tagja
ebben tudja támogatni, de az ő útján más nem mehet helyette. A főiskola többek
közt azért jó, mert sok lehetőséget kínál fel. Van, aki az ősi tanításokat
kutatja, van, aki meditációt, vagy harcművészetet gyakorol, de más
lehetőségeket is ki lehet próbálni.
BJ: Mi van akkor, ha valaki
rájön, hogy rossz lóra tett? Hogy a választott életforma,
a választott közösség, vagy akár az egész buddhizmus nem az ő útja?
GD: Az utat nem az egyén
választja meg – az már el van készítve neki. Nem mindenkinek való a buddhizmus.
Az egyén dolga, hogy az útját megtalálja. Nyugaton a keleti vallásokkal
foglalkozni ma egy kicsit divat is. Aki pedig divatból csinálja, egyszer
biztosan szembesülni fog azzal a keserű igazsággal, hogy sok időt pazarolt el.
Előfordulhat, hogy elmúlik az élete, és kezdheti az egészet elölről.
BJ: Szóval attól vagytok ilyen
szelídek és türelmesek, mert a hitetek szerint van időnk. Nem néhány évtizedben
gondolkodtok, mint mi, hanem sok-sok életben.
GD: Ebben a kérdésben a hindu és
a buddhista iskolák egyetértenek.
BJ: Nekem kritikai megjegyzésem –
ismeretek hiányában – nincsen. Meg kell jegyeznem azonban, hogy akárhányszor
nekiveselkedtem megérteni egy-egy buddhista bölcs tanítását, mindig nagyot
koppantam. Még olyan előadássorozat is volt a tanulmányozott anyagban, amelyet
amerikaiak számára tartott egy Indiában élő tibeti láma. Biztosan azért vagyok
ennyire reménytelen eset, mert más a kulturális hátterem, mert másképpen
kanyarognak az agytekervényeim. Hogyan lehet mégis, hogy olyan sok, hozzám
hasonló hátterű nyugati ember érteni látszik, amit ezek a mesterek tanítanak?
GD: A többség nem érti, csak
igyekszik megérteni. Te vagy túl gyorsan adtad fel, vagy más a személyes utad.
BJ: Nekem az életformátok is túl
szigorú. Kötelező vegetáriusnak lenni?
GD: Egyáltalán nem. Az én 13-éves
lányom állatgondozónak készül. Tud csirkét nevelni, ha kell, le is vágja, meg
is főzi. A mi családunk mindenevő. Nyáron kevesebb húst eszünk - én ilyenkor
egyáltalán nem eszem ilyesmit -, télen többet. Az indiai éghajlat lehetővé teszi
a csak növényi alapú étkezést, hiszen elegendő zöldség, gyümölcs, gabona van
egész évben. Képzeld el a tibeti fennsíkokat, folyóvölgyeket, ahol a hosszú és
hideg tél, a szárazság nem teszi ezt lehetővé. Őszentsége a Dalai Láma egyik
budapesti előadásában azt mondta erről a kérdésről, hogy azokon a területeken,
ahol a hőmérséklet tartósan 10 fok alá süllyed, kénytelenek állati eredetű
táplálékot is enni az emberek. Az alapelv a „nem ártás” elve, eszerint amire
szükséged van, azt megeheted, de csak annyit, amennyire valóban szükséged van. Az
étellel kapcsolatban egy fontos dolgot szeretnék megemlíteni: nem veheted el
más ember ételét – még a maradékot sem. Nem tudhatod ugyanis, hogy az illetőnek
később szüksége lesz-e rá. Egyszer egy vándor koldus csak azért fogadott el fél
tányér babot egy hasonlóan koldusszegény remetétől, mert az éhhalál szélén
állt. Csak ilyen esetekben szabad kivételt tenni. A kolduló szerzetesek nem
mások elől eszik el az ételt, a felajánlásokat direkt nekik szánják. Ez nagy
különbség.
BJ: Eszembe jutott egy mester,
akinek a szavait, a gondolatait értem. Ő a Dalai Láma. Szerinted vissza fog
menni Tibetbe?
GD: Tibetben már csak néhány
kolostor van, azokban is több a turista, mint a láma. Őszentsége maga mondta,
hogy még sok elvégeznivalója van a világban, de Tibeten segíteni nem tud. Akkor
fog meghalni, amikor akar, és több inkarnációja csak akkor lesz, ha Tibetnek
szüksége lesz rá. Vagyis egy egészen új helyzet áll majd elő… A Tanítás
Nyugatra került, mert a Kína fennhatósága alatt álló Tibetben nem volt tovább
őrizhető. Most már a mi feladatunk is őrizni és tanítani a Buddha Tanításait.
2013. május 27., hétfő
MEGHÍVÓ
Tavaly június 2-án Békásmegyeren azt ígértük, idén is rendezünk vallásközi ünnepet. Istennek hála, sikerül tartani a szavunkat.
Találkozunk június 9-én, vasárnap du. 3-kor, a 8. kerületi Horánszky u. 18 alatt található Szent Ignác Szakkollégium Párbeszéd termében, az épület 4. emeletén.
Balogh Judit és Kamarás István
Tavaly június 2-án Békásmegyeren azt ígértük, idén is rendezünk vallásközi ünnepet. Istennek hála, sikerül tartani a szavunkat.
Találkozunk június 9-én, vasárnap du. 3-kor, a 8. kerületi Horánszky u. 18 alatt található Szent Ignác Szakkollégium Párbeszéd termében, az épület 4. emeletén.
Balogh Judit és Kamarás István
2013. március 5., kedd
Andy Puddicombe: Csak 10 tudatos perc az egész!
Mikor fordult elő utoljára, hogy 10 teljes percen át a világon semmit
sem csinált? Nem SMS-ezett, nem beszélgetett, sőt, még csak nem is
gondolkodott. Andy Puddicombe, a tudatosság szakértője, a semmittevés
átformáló erejéről beszél: Frissítse fel elméjét napi 10 percre pusztán a
tudatosság erejével, megtapasztalva a jelen pillanatát. (Nincs szükség
füstölőpálcikákra, és furcsa testhelyzetben sem kell üldögélni.)
Kattints az alábbi linkre!
http://www.ted.com/talks/lang/hu/andy_puddicombe_all_it_takes_is_10_mindful_minutes.html
Kattints az alábbi linkre!
http://www.ted.com/talks/lang/hu/andy_puddicombe_all_it_takes_is_10_mindful_minutes.html
2013. február 12., kedd
A muszlimok világa
Kik a vahhábíták?
A muszlimok világa két nagy felekezeti csoportra osztható: síiták és szunniták. A szunnitákon belül négy nagy jogi iskola, arabul madzhab alakult ki a kora középkorban. Ezeket a létrehozójukról nevezték el. Időrendben haladva, zárójelben az irányzatot létrehozó imám, vallási tanító halálozási évével. Abú Hanafí (i.sz. 767) hanafíta; Málik ibn Anász (795) málikíta; as-Sáfi imám (820) sáfíta, Ahmed Ibn Hanbal (855), hanbalíta jogi iskola.
Ibn Hanbal idejére az iszlámot olyan sok külső hatás érte, kulturális, vallási, politikai, etnikai szinten, hogy az imám úgy érezte, az az iszlám ami, a Próféta (Is) halálával megszületett, majd az iszlám korai éveiben virágzott, veszélyeztetve van. Ezért a tanítását úgy építette fel, hogy az szorosan ragaszkodik a Koránhoz, és a mohamedi hagyományokhoz. Ezért szokták Ahmed ibn Hanbal nevével jelzett iskolát a fundamentalizmus kiindulópontjának tekinteni.
Az iszlám védelme az előbb felsoroltaktól, illetve a muszlimok visszatérítése a hagyományos iszlámhoz vezérelte a XVIII. századi Mohamed ibn Abdul Vahhábot.(1703-1792). Fellépett a szentek kultusza, a szentek sírjánál történő imádkozás, valamint a népi babona ellen. Tanait elfogadta Mohamed Ibn Szaúd, az első szaúdi állam megalapítója, így a szaúdi család és a vahhábizmus összefonódott, a vahhábizmus a szaúdi államvallása lett.
Muszlim nő,és a kendő?
A muszlim nők egyik ismérve a kendő. Az, hogy hány muszlim nő hord kendőt egy adott közösségben, könnyen megszámolható, de nagy valószínűséggel azt már nem kérdezik meg a hölgyektől, hogy önként, saját elhatározásából veszi-e fel a kendőt, vagy valamilyen külső ok (kényszer) befolyásolja.
A kendőket leginkább aszerint lehet csoportosítani, hogy mennyit takarnak el az arcból, a hajból. A kendő viselésével kapcsolatban nagy a káosz az európai közfelfogásban. Gyakran az iráni csadort, vagy az afgán burkát ráhúzzák az egész iszlám világára, holott ez a kettő alapvetően egy-egy meghatározható országhoz kötődik.
Ugyanakkor ha megnézzük az arab, muszlim TV csatornákat, rengeteg nőt látunk kendő nélkül. Tehát nincs egységes álláspont, hogy kell-e vagy nem.
Fundamentalista, s (vagy) iszlámista?
Vajon van-e hasonlóság, és különbség az ortodox zsidó, a konzervatív keresztény, és a fundamentalista muzulmán világfelfogása között?
A fundamentalista muzulmán, a szó értelmezése alapján, az a muszlim, aki ragaszkodik az iszlám fundamentumaihoz, alapjaihoz. De mik ezek? Az iszlám, a tanítása szerint, 5 pilléren áll. Ezek:
- a hitvallás (A muszlim vallja, hogy nincsen más isten, csak az Isten, és Mohamed az Ő Prófétája)
- naponta ötször imádkozik
- megfizeti a szegényadót, a zakátot
- böjtöl Ramadán havában
- életében legalább egyszer elzarándokol Mekkába
A fundamentalista megítélése nem könnyű. Tradicionális iszlám ország Szudán, és Szaúd-Arábia is. Az iszlám szerint próbálják meg irányítani az életet Iránban, és Egyiptomban is.
Az iszlámisták az egész államot az iszlám égisze alatt képzelik el, a fundamentalisták, a szalafisták pedig Medinában, ahol a Próféta 622-632 között élt, egy vallási közösséget látnak. Ez a nagy különbség. Az iszlámisták számára Medina egy állam, a szalafik szemében pedig egy vallási közösség.
Nehéz megválaszolni a kérdést, hogy hol a határ a politika és a vallás között. És van-e? Ha egy mai demokratikus állam, demokratikusan megválasztott elnökének az egyik bizalmas tanácsadója egy egyházi ember, akkor az az állam mennyire világi? Mennyire világi a nyugati értékek, az amerikai demokrácia meghonosítása más országban? Ha ez világi cél, akkor a katonák miért misszióban vannak?
Már megint a terrorizmus?
Napjainkban az iszlámot, és a terrort rendszeresen összekapcsolják. Persze arról nem nagyon cikkeznek, hogy Dél-Amerikában naponta több tucatnyian halnak meg a különböző bandák háborújában, de az európai terrorista szervezetekkel kapcsolatban sem nagyon említik az etnikai, vagy a politikai hovatartozást.
A muszlimok azért terroristák, mert alapvetően a Nyugat nem iszlám államokkal harcol, hanem azok egyes csoportjaival, amelyek lehetnek kormányon, vagy ellenzékben is. És akik ellen a Nyugat küzd, csak diktátorok, vagy terroristák lehetnek. Nemrég az USA még küzdött a tálibok ellen, most már tárgyalni akar velük Katarban.
De sokszor lesz a terrorista a Nyugat szövetséges, és olyankor más máskép ítélik meg. A hivatalos iszlám a terrort mindig is elítélte. Ellenzi az öngyilkos merényleteket, az ártatlanok megölését. De amikor elszabadulnak az indulatok, akkor már a bölcsesség semmit sem ér.
A terroristák azért robbantanak, így nagyobb publicitást kapnak. Egy bombával egy pillanat alatt több embert meg lehet ölni, mint egy puskával. Robbantani egyszerűbb, mint célozni.
2013. január 26., szombat
KERESZTÉNY-ZSIDÓ IMAÓRA
A
2013. évi Ökumenikus Imahét 7. napján
2013. január 27. vasárnap du. 17.00 h.
Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templom
(Budapest VI., a Nagymező u. és a Király u. sarkán)
Megnyitó:
Erdő Péter
bíboros, az MKPK elnöke, CCEE elnöke
Schweitzer József
nyugalmazott országos főrabbi
Horváth Zoltán István
esperes-plébános
Az imaóra résztvevői:
Schweitzer József - nyugalmazott országos főrabbi
Erdő Péter - bíboros, a MKPK elnöke, CCEE
elnöke
Bölcskei
Gusztáv – református püspök, zsinati elnök
Gáncs Péter - evangélikus elnök-püspök
Papp János - elnök, Magyarországi Baptista
Egyház
Csernák István - metodista superintendens
Ócsai Tamás - Unióelnök, Hetednapi Adventista Egyház
Pataky Albert - elnök, Evangéliumi Pünkösdi
Közösség
Kalota József - érseki vikárius, Konstantinápolyi patriarchátus
2013. január 9., szerda
A Végső Óra (a Feltámadás és Ítélet napja) jeleiről
Az arabokat az iszlám kezdeti időszakában
foglalkoztatta a Korán túlvilágra és a Végső Órára vonatkozó tanítása, azonban
a többség hitetlenkedve fogadta az Ítélet napjának bekövetkezését. A gúny
kedvéért persze követelték Mohamed prófétától (Allah dicsérje és üdvözítse)
azt, hogy mondja meg, mikor lesz az Utolsó nap, és mikor fog bekövetkezni a
feltámadás és a végítélet.
Allah azt mondta: „A hitetlenek azt
mondják: Az óra soha nem jön el. Mondd:
De igen. Az Uramra mondom, aki tudja azt,
ami rejtve van, bizony be fog következni. És nem kerüli el az ő
figyelmét egy porszemnyi súly sem az egekben, sem a földön. És nincsen ennél
sem kisebb, sem nagyobb, ami ne lenne [följegyezve] egy nyilvánvaló könyvben. Megjutalmazza
azokat, akik hisznek, és jótetteket cselekszenek. Megbocsátás és nagylelkű
gondoskodás lesz az ő osztályrészük. Akik azonban szembeszállnak
kinyilatkoztatásunkkal, hogy meghiúsítsák azt, azokat gyötrelmes büntetés
várja.” (Korán 34: 3-5).
„Kérdeznek téged (Ó Mohamed) az Óráról (az
Ítélet napjáról), [hogy] mikor lesz az elrendelt ideje. Mondd: Csupán Uramnál
van arról tudás. Egyedül Ő fedi fel azt a maga idején. Ott súlyosodik az
egekben és a Földön. Nem érkezik hozzátok másként, csak váratlanul. Úgy
kérdeznek téged, mintha tudnál róla. Mondd: Csupán Allahnál van arról tudás. Ám
a legtöbb ember nem tudja”
(Korán 7: 187)
„Kérdeznek téged az Óráról: Mikor
következik be? Nem vagyok te olyan helyzetben, hogy bármit mondj arról! Az
Uradra tartozik annak ideje. Bizony, te csupán egy intő vagy annak, aki féli
azt. Azon a napon, amikor meglátják azt, olyan lesz nekik, mintha csak egy
estét vagy délelőttöt töltöttek volna [az evilágban]” (Korán 79: 42-46)
Az iszlám vallás tehát nem ad lehetőséget
a találgatásokra, hiszen kizárólag Allah tudja azt, hogy mikor jön el a Végső
Óra, az Ítélet napja: „Allahnál van az Óra tudása, és Ő bocsátja le a
záporesőt, és Ő tudja, mi van az anyaméhekben. És senki sem tudja, hogy mire
tesz szert holnap és senki sem tudja, hogy mely földön fog meghalni. Bizony,
Allah Mindentudó, mindenről ismerettel bír” (Korán 31: 34)
Ugyanakkor a vallástudósok
megkülönböztetnek kisebb és nagyobb jeleket, melyek jelzik a Végső Óra
közeledtét. Ezekről tudniuk kell a muszlimoknak, hogy ne feledkezzenek meg az
elszámolásról, ami vár rájuk haláluk után.
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy minden ember
számára a saját halálával megkezdődik a túlvilág, azzal hogy lelke elhagyja a
testét, és a sírbeli köztes létben várja a feltámadást.
A Végső Óra kisebb jelei azok, amelyek
ugyan nem történnek közvetlenül a Végítélet napja előtt, azonban előkészítik és
bevezetik a nagyobb jeleket. A témával foglalkozó muszlim tudósok szerint ezek
a kisebb jelek az elmúlt századokban és korunkban már be is következtek.
Példák a Végső Óra kisebb jelei közül:
- A szülőkkel szembeni tiszteletlenség és
engedetlenség valamint a hivalkodás és pazarlás elterjedése. Egy alkalommal
megkérdezték a Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse) az Óra jeleiről, ő pedig
azt mondta: „(A jelei) hogy a rabszolganő szüli az úrnőjét, és az, hogy
láthatod, hogy a mezítelen lábú, ruházatlan birkapásztorok versenyezve építenek
magas épületeket” (Muszlim).
- A megbízhatóság csökkenése és eltűnése.
Megkérdezte egy férfi a Prófétától: Mikor lesz a Végső Óra? Azt kérdezte a
Próféta tőle: „Mit készítettél elő annak?” És nem válaszolt először. Majd
magához hívta ismét a személyt: „Amikor a megszűnik megbízhatóság, akkor
várhatod a Végső Órát”.
- Az emberek ok nélkül ölik egymást. Azt mondta
a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Esküszöm arra, akinek a lelkem a kezében van, hogy jönni fog
egy nap, amikor nem tudja a gyilkos, hogy miért gyilkolt, és nem tudja az
áldozat, hogy miért halt meg” (Muszlim).
- Allah küldötte (Allah dicsérje és
üdvözítse) azt mondta: „Nem következik be az Óra, amíg az arabok földje újra
legelőföld és folyókkal teli nem lesz” (Muszlim)
A Végső Óra kis jelei után, amelyek az
erkölcsi romlás elterjedését is jelentik, következnek a nagy jelek, amelyek
jelzik, hogy a Végső Óra bekövetkezése már a küszöbön áll, éppen ezért fel kell
készülni, és jót kell cselekedni, mert a végítélet és a feltámadás napja igen
közel van. Ezen nagy jelek között számos megrázó természeti katasztrófa,
kísértés és megpróbáltatás szerepel, ezért kell követni az Egyenes utat,
jótetteket kell cselekedni, és Allahtól kell menedéket kérni, hogy megóvjon
minket ezen csapásoktól és kísértésektől. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és
üdvözítse) azt mondta: „A [jó] cselekedetekkel előzzetek meg hét dolgot. Vajon
mi másra vártok, mint elfeledtető szegénységre, vagy megrontó gazdagságra, vagy
tönkretevő betegségre, vagy olyan öregségre, amely elveszi az eszeteket, vagy
hirtelen halálra, vagy a Hazugra (al-daddzsál-ra: a hamis messiásra), a
legrosszabbra, akire várni lehet, vagy az Órára, és az Óra még keservesebb és
keserűbb!” (Al-Tirmidhi)
A nagy jelek között említendő a Mehdi (az
Allah által vezetett) eljövetele a végidőkben, aki egy igazságos kormányzó és
hadvezér lesz, és egyesíti a muszlimokat, és akinek a neve azonos Mohamed
próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) nevével, és megtölti a földet
méltányossággal és igazságossággal – ezt egy hiteles hadísz rögzítette.
A legnagyobb jeleket a következő hadísz
tartalmazza, anélkül hogy valódi időrendi sorrendbe állítaná azokat – fejtik ki
a vallástudósok. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta az
Óráról: „Bizony addig nem következik be, amíg előtte tíz jelet nem láttok.
Megemlítette a füstöt [„Figyeld csak meg: azon a napon, amikor az ég nyilvánvaló
füsttel jön elő, amely beborítja az embereket. Ez fájdalmas büntetés!”
(Korán 44: 10-11)]; a Hazugot [hamis messiást – antikrisztust, aki Isten
küldöttének hazudja magát és megtéveszti az embereket]; az állatot [al-dábba:
egy nem emberi, beszélő lény, amely belelát az emberekbe]; a Nap nyugatról való
felkelését; Jézus Mária fiának eljövetelét [„És Ő (Jézus) bizony jele az
Órának, s ne kételkedjetek abban” (Korán 43: 61)”]; Góg és Magóg
megjelenését [egy rettenetes erejű nép, amely egy elzárt helyen él], három
földcsuszamlást, egy keleten, egy nyugaton és egy az Arab-félszigeten; és az
utolsó jel egy tűz, mely Jemen felől jön, és hajtja az embereket az
Összegyűjtés helyéhez” (Muszlim)
Jézus (béke legyen vele) lejön az égből,
hogy legyőzze a Hazugot, és a Korán szerint kormányozzon és ítélkezzen.
Uralkodásának végén, a magasságos Allah szellőt küld a Földre, mely elaltatja a
hívőket, így a legnagyobb borzalmaknak a hitetlenek lesznek a tanúi. Ezek a
szörnyűségek az utolsó pillanatai annak a hatalmas árrendeződésnek és újra
teremtésnek, amely végbe fog menni, mielőtt Allah feltámasztja az embereket a
végítéletre.
A jelek után hatalmas földrengések fognak
történni, amelyek világunk átalakulásának kezdetét jelentik: „Ne gondold,
hogy Allah megszegi az ígéretét, amit a küldötteinek tett. Allah bizony a
Hatalmas és Ő a bosszú Ura. Azon a napon, mikor a föld másik földdé változtatik
és az egek is. S ők az Egyedüli Hatalmas Allah elé járulnak” (Korán 14:
47-48); „Ó ti, emberek! Féljétek Uratokat, bizony az Óra földrengése
rettenetes dolog! Aznap látni fogjátok, minden szoptató nő megfeledkezik arról
(a csecsemőről), akit szoptatott, és a terhes nők leteszik terhüket
(megszülnek), és az embereket részegnek látod majd, pedig nem is részegek, ám
Allah büntetése erőteljes” (Korán 22: 1-2)
„S amikor az ég meghasad, s rózsa lesz,
akár a karmazsin”(Korán
55: 38). A magasságos Allah kijelenti ebben az ájában, hogy az ég egyszer csak
meg fog hasadni, a csillagok pedig felrobbannak, és olyan lesz a látvány,
mintha hatalmas karmazsin színű virág lenne az égen. A modern tudomány pedig
bebizonyította, hogy a csillagok felrobbanásánál keletkező fényjelenség
leginkább egy rózsához hasonló formát rajzol ki az égen. Az efféle robbanások
egyre intenzívebbé fognak válni, mígnem összeomlik a világegyetem.
„Amikor az ég széthasad, és amikor a
bolygók lehullnak, és a tengerek felrobbannak, és a sírok fölfordíttatnak,
megtudja minden lélek, mit küldött előre és mit hagyott hátra” (Korán 82: 1-5)
„De nem! Az ember folytatni akarja gonosztetteit.
Azt kérdi: Mikor lesz a Feltámadás Napja? S amikor a tekintet elvakul, és a
Hold sötétségbe borul, és a Nap és a Hold egyesül, azon a napon azt mondja az
ember: Merre van a menekvés? De nem! Nincsen menedék! Azon a napon csak az
Uradnál van nyugalmas hely. Megtudja az ember azon a napon, hogy mit küldött
előre, és mit hagyott hátra. Sőt, az ember tanú lesz önmaga ellen, még ha
előhozakodik is a mentségeivel!” (Korán 75: 5-15)
„Azon a napon, amikor összehajtjuk az
eget, úgy ahogyan a könyvek lapjai vannak összehajtva. Ahogy véghezvittük az első teremtést,
megismételjük azt. Ígéret ez, amely minket terhel. [Így] cselekszünk.” (Korán, 21: 104).
„És nem mérték fel Allahot az Őt illető
rang szerint. És a Föld teljesen az Ő szorításában lesz a Feltámadás napján, és
az egek össze lesznek hajtva az Ő jobbjában. Magasztaltassék Ő, felette áll
annak, amit [Vele] társítanak! És megfúvatik a kürt, és holtan esik össze
mindenki, aki az egekben és mindenki aki a Földön van, kivéve az, akit Allah
akar. Aztán megfúvatik másodszor is, és íme! Ők állnak és néznek” (Korán 39: 67-68)
„És amikor megfúvatik a kürt egy fúvással,
s a föld és a hegyek fölemeltetnek és egyetlen morzsolással porrá morzsolódnak,
azon a napon bekövetkezik a Bekövetkező [Óra], és kettéhasad az ég, és törékeny
lesz, és az angyalok a szélein lesznek és azon a napon Urad trónusát nyolcan
hordozzák fölöttük. Azon a napon elő lesztek vezetve, és nem marad semmi rejtve
rólatok. (Korán 69:
13-18)
Abdul-Fattah Munif,
MME
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
