Már a közeljövőben újabb nevekkel gyarapodhat az államilag elismert felekezetek listája, amelynek további bővülési esélyei azonban már jóval korlátozottabbak.
Máris módosítani készül az egyházügyi törvényt a parlament, esélyt adva magának arra is, hogy egyházzá minősítsen „vissza” olyan, nyilvánvalón hitéleti és nem bizniszcélra alakult vallási közösségeket, amelyeket júliusban megfosztottak az őket vitathatatlanul megillető különleges jogi státustól. A HVG értesülései szerint már a következő kormányülésen napirendre kerül a téma, az előkészületeket azonban teljes titoktartás övezi. Még maguk a pozitív döntés esetleges érintettjei sem tudnak semmit. Információnk szerint akár 8–10 névvel is bővülhet a lista, vagyis a nyár elején elismert 14 egyház mellé úgy kerülhetnének be „újabbak”, hogy nekik esetleg nem kellene Canossát járniuk, azaz külön kérvényezniük, hogy korábbi „címüket” visszakaphassák.
Az új egyházügyi törvényjavaslat eredetijét kidolgozó KDNP-s előterjesztés alapján a Magyarországon bejegyzett több mint háromszáz egyházból mindössze 44 maradhatott volna talpon. A Fidesz elnökségének útmutatásai alapján a parlamentben az utolsó pillanatban módosított, 2011. július 12-ére virradó hajnalban elfogadott törvény alapján végül mindössze 14 államilag elismert egyház maradt. Hirtelenjében került a szövegbe az a kitétel is, hogy az egyházi státus odaítéléséről nem a bíróság, hanem a parlament dönt.
Egyházakon kívül tekintélyes jogi szervezetek is kritizálták a rendszerbe a politikai mérlegelés lehetőségét beépítő jogszabályt. Az utóbbi hónapokban komoly diplomáciai nyomás is nehezedett a kormányra, hogy változtasson az új rendelkezéseken, amelyek nyomán több nagy múltú közösség, illetve világvallás magyarországi képviselői – például muszlimok, buddhisták, metodisták, mormonok, anglikánok, jehovisták, adventisták – is a körön kívülre kerültek. Bár a kormányzati illetékesek sietve leszögezték, hogy mindegyiküknek módjában áll jövőre újra regisztráltatnia magát, nemcsak a státus végleges elvesztése, hanem már a jogfolytonosság megszakadása is komoly hátrányt jelent. Az ismételt nyilvántartásba vétel szabályai ugyanis csak januártól lépnek hatályba, így pozitív elbírálás esetén is kieshet néhány hónap: épp az az időszak, amikor az egyházaknak felajánlható 1 százalékokról rendelkezni lehet.
A problémát a kormányzati körökben is érzékelték. Bár az alapelveken a tiltakozások ellenére sem óhajtanak változtatni, a törvény módosítási javaslata, úgy tudni, már el is készült. Ez elsődlegesen a törvény belső ellentmondásait hivatott feloldani. Az eredeti javaslat például a minimum húszéves működés mellett legalább ezer igazolt taghoz kötötte volna az egyházi státust. Az elfogadott törvényben mégsem szerepelt a létszámkritérium, nehogy a kisebb létszámú történelmi egyházak „kiűzessenek a paradicsomból”. A nyilvántartásba vétel feltételei között viszont mégis ott maradt, hogy a kérelemhez csatolni kell a tagok nevét, lakóhelyét és aláírását tartalmazó ívet (ami egyébként többek szerint önmagában is alkotmányellenes).
A kodifikációs remekmű – ahogy Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes a törvényt nevezte – tehát akkor is módosításra szorul, ha a parlament egyelőre nem akarná bővíteni a júliusi listát. De úgy tűnik, most már erre is van hajlandóság. Forrásaink csupán „technikai hibának” nevezték, hogy például az a nyolc egyház, amelyet a közfeladatok ellátásában fontos szerepet játszó szervezetként már az eredeti javaslat is nevesített, nem tarthatta meg egyházi státusát. (Korábban ebben a körben szerepelt a Hit Gyülekezete is, de végül bekerült az „alanyi jogon”, már az első körben elismert egyházak közé.)
A kormány most úgy mentené a helyzetet, hogy igyekszik minden főbb kimaradt vallási irányzatból legalább egy-egy képviselőt külön eljárás nélkül elismertetni a parlamenttel. Ez azonban felveti a problémát, hogyan tesznek majd különbséget az azonos teológiai gyökerű, esetleg csak a keletkezési körülményeik (egyházszakadások, kilépések) miatt eltérő szervezeti formában működő vallási közösségek között, melyek adott esetben csak a hangsúlyokat teszik máshová a tanításukban. Mindenestre biztosnak látszik, hogy még az ősszel „rehabilitálják” a Krisna-tudatúak közösségét és valamelyik muszlim egyházat. A wesleyánus irányzatból többen is visszakerülhetnek, így a Magyarországi Metodista Egyház és az Iványi Gábor lelkész nevével fémjelzett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség is elkerülheti, hogy a regisztrációval „csuklóztassák”. Utóbbi azonban nem kér külön elbánást: a törvénnyel magával van baja, amit az Alkotmánybíróságon támad meg.
Politikai döntésről lévén szó, nehéz megítélni, hogy az eddig hoppon maradottak közül melyeknek van esélyük, hogy a későbbi regisztrációs eljárás után bebocsátást nyerjenek az államilag elismert egyházak elit klubjába. Prognózisunk szerint – amelynek elkészítése során figyelembe vettük az adott vallási közösség közéleti tevékenységének elismertségét, országos lefedettségét, nemzetközi kapcsolatait, a korábbi parlamenti vitában elhangzott neveket, érveket és az illetékes kormányzati vezetők sajtónyilatkozatait – úgy becsülhető, hogy az esetleges második kör után együttesen 24–26 tagúra bővülő egyházi körbe jó esélye van bekerülnie további tizenöt keresztény egyháznak, öt buddhista közösségnek, valamint az úgynevezett progresszív zsidó irányzathoz sorolt két hitközségnek. Szinte borítékolható ugyanakkor, hogy kiszorulnak az egyházak közül a szcientológusok – miattuk került az állami elismerés feltételei közé kizáró okként a „nemzetbiztonsági kockázat”. S noha az egyházaknak szánt adófelajánlások szempontjából az utóbbi években a top 10-ben volt az állatmenhelyet működtető alapítványból egyházzá lényegült NOÉ az Életért Közösség és a szülést népszerűsítő Közösség a születés méltóságáért egyház, nem lesz könnyű vallási létjogosultságukat bizonyítani. Mint ahogy persze a Boszorkányszövetségnek sem.
2011. október 5.
http://m.hvg.hu/hvgfriss/2011.40/201140_masodik_koros_egyhazak_a_parlament_itelosze
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése