Ma este kezdődik a zsinagógai év leghangsúlyosabb szakasza, az őszi ünnepek sora.
A zsidó ünnepekről általában azt kell tudni, hogy este kezdődnek és - egy, vagy több nap múlva - este is érnek véget; továbbá, hogy a szombathoz hasonlóan megszemélyesítik őket. Ennek megfelelően az ünnepek nem elkezdődnek és befejeződnek, hanem bejönnek és kimennek.
1, Ma este jön be tehát Ros Hásáná, az év feje, vagyis a zsinagógai újév. A zsidó időszámítás ma estétől kezdve az 5772-dik évet jegyzi, a hagyomány szerint ugyanis 5772 évvel ezelőtt teremtette meg Isten az embert. A Ros Hásáná látszólag vidám ünnep, a hagyománytisztelő családokban kerek formájú kalácsot (barcheszt) esznek, hogy a következő év kerek, vagyis szerencsés legyen, és mézbe mártogatott almaszeleteket kínálnak hozzá, hogy az év ne csak kerek legyen, hanem édes is.
Ros Hásáná ugyanakkor egy komoly bűnbánati időszak első napja. Emlékeztetőül a bejövetele előtt hét napon át (a szefárdok 30 napon át)a zsinagógákban minden reggel megfujják a sófárt és bűnbánati imát mondanak. A hagyomány szerint ugyanis a Ros Hásánát követő héten minden zsidó élete folyását számon kéri az Örökkévaló, és személyenként beírja őket a jók, a semlegesek, vagy a rosszak könyvébe. Aki tehát azon van, hogy nevét a jók könyvébe írják, ezen a héten lelkiismeret-vizsgálatot tart, kibékül ellenségeivel, és egyéb kihágásait is megbánja. Nem véletlenül nevezik tehát ezt a hetet "félelmetes napok"-nak, vagy "rettenetes napok"-nak.
2, A félelmetes napok elmúltával jön be a zsinagógai év legnagyobb ünnepe, a Jóm Kippur, más szóval az engesztelés napja. Idén a Jom Kippurt október 7-én, péntek este vezetik be, és ettől kezdve 25 órán keresztül tart. Jom Kippurkor a hagyományőrző zsidó Istentől kér bocsánatot. 25 órán keresztül nem eszik, nem iszik, nem fürdik, nem borotválkozik, ill. nem használ kozmetikumokat, nem visel bőrcipőt, és a szombatra vonatkozó egyéb előírásokat is betartja. Ha az előző hét folyamán nem állt módjában, ezen a napon a haragosával is kibékülhet. Amikor a Jom Kippur kimegy, a zsinagógában megfujják a sófárt. A hagyomány szerint ekkor záródnak be a menny kapui. (A megpecsételt ítéleten természetesen év közben is lehet változtatni,ha pl valaki komoly bűnbánatot, megtérést tanúsít, vagy éppen ellenkezőleg visszaél az elnyert jóindulattal.)
3, Jom Kippur után öt nappal, idén október 12-én, jön be a Szukkót, a sátrak ünnepe és tart nyolc napon át. Az ókorban a betakarítás ünnepe volt. Zarándokünnep, amikor a zsidó törzsek felmentek Jeruzsálembe, hogy a Szentélyben hálát adjanak az azévi termésért. A Törvény erre a nyolc napra azt írja elő, hogy a családok lombbal fedett, többnyire fából ácsolt, kicsi helyiségekben étkezzenek és aludjanak házuk udvarán, vagy erkélyén és a lombok között, legalább egy kis darabon látni lehessen az eget Aki a sátoros ünnep előírásait betartja, arra emlékezik, hogy miként vándorolt a zsidóság negyven éven át a pusztában, hogy milyen kiszolgáltatott volt, és hogy milyen kegyelmesen bánt választott népével az Úr. Ahol erre fizikai lehetőség van, a sátrat minden nap körül is járják, közben imákat recitálnak. A Szukkót az összetartozás ünnepe is, tehát illik étkezés idején a sátorba meghívni az arra járó szegényeket.
A zsinagógákban négyféle növényből csokrot kötnek, és azt meglengetik a négy égtáj felé. Az utolsó estét a héber Biblia tanulmányozásával töltik, ezt követően pedig utoljára megszólaltatják a sófárt.
4, A következő nap külön ünnep. Szimhát Torá-nak, a Tóra örömének nevezik, mert ezen a napon fejezik be és kezdik úrja a zsinagógákban Mózes öt könyvének felolvasását. Az összes, héberül olvasni tudó férfit, de még a kisfiúkat is, felhívják a Tórához, és az ügyesen olvasó kisfiúkat a karzatról a nők cukorkával dobálják meg. Az ünnep záró részeként a tekercseket hálaimát mondva körbeviszik a zsinagógában. A hászid közösségek mindezt énekelve és táncolva teszik.
Szimhát Tora idén október 21-re, péntekre esik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése