2013. november 19., kedd
Ateizmus, agnoszticizmus, szkepticizmus…
Ebben az akadémiai évben róluk, a kételkedőkről fogunk beszélgetni a Nap-körben - és természetesen velük is, nem elméletben, róluk a hátuk mögött.
A téma nagyon izgalmas, mert benne több a kérdés, mint a válasz, ami önálló gondolkodásra, problémafelvetésre, vitára késztet. Ezért kérlek benneteket, szóljatok minél többen hozzá a blogon és a facebookon olvasható véleményekhez.
Elsőként íme az enyém:
1, Szerintem az ateizmusnak nincsen definíciója, mint ahogy a vallásnak sincs. A vallás valami, az ateizmus pedig ennek a megkérdőjelezése. Úgy is mondhatnám, hogy a kettes számrendszerben a vallás = 1, az ateizmus = 0, - ami persze nem jelent értékítéletet.
Az ún. örök emberi kérdésekre, mint pl. hogy hogyan keletkezett az anyagi világ, mitől működnek benne a törvények, mi az emberi élet célja, és mi lesz velünk a halál után, évezredekig a vallás adta meg a kötelezően elfogadandó választ. Aztán jött a francia felvilágosodás, és egy sereg okos ember azt írta/mondta, hogy ezek a válaszok tekintély-alapon fogalmazódtak meg, és egyáltalán nem biztos, hogy igazak. Alternatívát nem adtak, pontosabban az alternatívájuk az volt, hogy az anyag örök, a világegyetem véletlenszerűen lett olyan, amilyen, halálunk után pedig nem fog velünk történni semmi. Egyszerűen csak elalszunk örökre, és kész.
2, Ilyen keményen persze nem sokan fogalmaztak, és nem teszik ezt követőik sem. A mai agnosztikusok közül sokan nem is tartják magukat ateistáknak, hiszik, hogy a világegyetem egy ’intelligent design’, amihez mindenképpen szükségeltetik egy ’intelligent designer’, csak éppen senki nem veszi a bátorságot, hogy arcot, személyiséget rajzoljon neki.
3, A szkeptikusok ismét egy külön entitás. Ők közömbösek. A fentebb olvasható, felvetett kérdések nem érdeklik őket. Spekulációkkal nem foglalkoznak, nekik egyedül az a fontos, hogy mi látható, kézzel fogható, ill. a tényekből kikövetkeztethető.
4, A különféle babonák követőit és gyakorlóit nem tekintem ateistáknak. Ők keresők és kérdezők, függetlenül attól, hogy jelenleg egy használhatatlan választ tartanak jónak.
5, Az ateizmus marxista formája, a „dialektikus és történelmi materializmus” a rendszerváltás előtt sok fiatal egyetemi éveit keserítette meg. Kötelező világnézet volt a szocialista tábor országaiban, és mint ilyen, teljesen kontraproduktív módon működött. Magam is a 70es évek elején jártam egyetemre, és a társaim közül magánemberként azok sem hittek benne, akik agnosztikusok, vagy szkeptikusok voltak. Nem véletlen, hogy ma már csak az idősebb generáció emlékszik rá.
6, A különféle szkeptikusok, agnosztikusok és útkeresők magas százaléka tapasztalatom szerint azért esett ki az X, Y, vagy Z vallás nagy szatyrából (vagy egy szabadegyház sokkal kisebb szatyrából), mert csalódott. Csalódott Istenben egy, a számára nagyon fontos, meg-nem-hallgatott imádság miatt, vagy mert megbotránkoztatta egy méltatlanul viselkedő/beszélő egyházi személy. Zsidók tömegei meg azért tagadták meg Mózes Istenét a Holokauszt alatt és után, mert meggyőződésükké vált, hogy ha lenne Isten, ezt nem engedte volna meg.
7, A számomra legtiszteletreméltóbb kételkedőt Ignaz Lepp A modern ateizmus pszichoanalízise című könyvében morálateistának nevezi. A morálateista nem beleszületik, vagy belesodródik a tagadásba, ő tudatosan vállalja magas erkölcsi kihívások teljesítését, mert semmiféle túlvilági jutalomra nem számít. Önmagáért teszi a jót: ha tehetős, adakozik, ha kevésbé, jótékony szervezeteknek ajánlja fel idejét és erejét, vagy egyszerűen csak nem fogad el paraszolvenciát szegény emberektől, amennyiben orvos. Itt lehetne a példákat hosszan sorolni, de gondolom, nem szükséges. A morálateistákat szívesen látják a kiüresedő skandináv templomok drogosmentő, bevándorló-segítő gyülekezeti aktivistái, a környezetvédők és más civil szervezetek is, mert gyakran sokkal megbízhatóbbak, mint a magukat hívőnek tartók.
Rahner az ilyen embereket anonim keresztényeknek nevezi. Nem biztos, hogy ez a kifejezés szerencsés, hiszen maguk a morálateisták is tiltakoznak ellene: őket ne söpörje be senki egy olyan kalap alá, ahová önerőből nem kívánkoznak.
Tekintsük egymást egyszerűen testvérnek, ezzel elkerülhetünk egy csomó fölösleges vitát.
2013. november 14., csütörtök
TERÉZVÁROSI VALLÁSKÖZI KONFERENCIA – VALLÁS ÉS SZOCIÁLIS ÉRZÉKENYSÉG
A konferencia védnöke: BEER MIKLÓS váci
püspök
2013. november 18. hétfő 15.00-19.00
A Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templom
plébániai hittantermében
Budapest VI. ker., a Nagymező u. és a Király
u. sarkán (bejárat a sekrestyével szemben)
Megnyitó:
BEER MIKLÓS váci püspök
HORVÁTH ZOLTÁN ISTVÁN esperes plébános
Előadások:
HÁBERMAN ZOLTÁN adjunktus, Országos
Rabbiképző - Zsidó Egyetem
A cedáká, mint társadalometika
TÖRÖK CSABA docens, Esztergomi
Hittudományi Főiskola
Szeretet az igazságban - a katolikus
társadalmi tanítás alapjai -
ABDUL FATTAH MUNIF hittanár,
Magyarországi Muszlimok Egyháza
Igaznak lenni és adakozni az iszlám tanítása
szerint
SZILAJ PÉTERNÉ vaisnava lelkész, az
Ételt az Életért munkatársa
Az ételosztás teológiája és gyakorlata
SZÉCSI JÓZSEF vallásfilozófus,
egyetemi docens
Koldusok az Újszövetség és a Septuaginta irataiban
További
rendezvények a Keresztény - Zsidó Társaság szervezésében:
Az antiszemitizmus, mint teológiai és társadalmi probléma
Konferencia
a Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért és a Magyarországi Evangélikus Egyház
szervezésében
Budapest,
2013. november 18. hétfő (9.30- 7.30)
Helyszín:
Evangélikus Hittudományi Egyetem
Védnök:
Dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök, a Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető
elnöke
9.30
érkezés, regisztráció
9.50
Köszöntés: Fabiny Tamás püspök; Rolf Gunnar Heitmann, a norvégi Izrael misszió
főtitkára
Első
szekció: 10.00-11.30. Elnök: Fabiny Tamás
10.00-10.30
Az antiszemitizmus zsidó szemmel - Köves Slomó ortodox rabbi, az Egységes
Magyarországi
Izraelita
Hitközség (EMIH) vezetője
10.30-11.00
Antiszemitizmus teológiai megközelítésben - Rolf Gunnar Heitmann
11.00-11.15
Hozzászólások
11.15-11.30
Kávészünet
Második
szekció: 11.30-13.00 Elnök: Fabiny Tibor egyetemi tanár, a KRE Anglisztika
Intézetének és Hermeneutikai Kutatóközpontjának vezetője
11.30-12.00
Az antiszemitizmus és keresztény felelősség – biblikus megközelítés - Tatai
István református lelkész
12.00-12.30
Antiszemitizmus Arany szájú Szent Jánosnál - Vattamány Gyula
teológus-vallástörténész, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanára
12.30-13.00
Hozzászólások
13.00-14.00
ebéd
Harmadik
szekció: 14.00-15.30 Elnök: Endreffy Géza evangélikus lelkész
14.00-14.30
Antiszemitizmus Luthernél - Csepregi Zoltán egyháztörténész, az Evangélikus
Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára
14.30-15.00
Antiszemitizmus a mai magyar társadalomban - Donáth László evangélikus lelkész
15.00-15.30
Hozzászólások
15.30-16.00
Kávészünet
16.00-17.30
Kerekasztal: antiszemitizmus és kiengesztelődés
Moderátor:
Fabiny Tibor
Résztvevők:
Jutta Hausmann (Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetség Tanszékének vezetője),
Avi Snyder (a „Zsidók Jézusért” európai és magyarországi vezetője), Simonyi Andrea
(Segítség Az Élethez Alapítvány titkára), Mátis Lilla (filmrendező), Rolf
Gunnar Heitmann
17.30
Zárszó: Rolf Gunnar Heitmann, Endreffy Géza
18.30
Emléktábla avatás - Gyarmat utca 14.
A
konferencia ingyenes, de előzetes regisztráció - az ebéd miatt is (kóser,
vegetáriánus, stb.) - szükséges.
Jelentkezési
határidő 2013. november 12. Jelentkezés: Endreffy Géza +36-20-9289955; effyga@hotmail.com
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)