Kik a vahhábíták?
A muszlimok világa két nagy felekezeti csoportra osztható: síiták és szunniták. A szunnitákon belül négy nagy jogi iskola, arabul madzhab alakult ki a kora középkorban. Ezeket a létrehozójukról nevezték el. Időrendben haladva, zárójelben az irányzatot létrehozó imám, vallási tanító halálozási évével. Abú Hanafí (i.sz. 767) hanafíta; Málik ibn Anász (795) málikíta; as-Sáfi imám (820) sáfíta, Ahmed Ibn Hanbal (855), hanbalíta jogi iskola.
Ibn Hanbal idejére az iszlámot olyan sok külső hatás érte, kulturális, vallási, politikai, etnikai szinten, hogy az imám úgy érezte, az az iszlám ami, a Próféta (Is) halálával megszületett, majd az iszlám korai éveiben virágzott, veszélyeztetve van. Ezért a tanítását úgy építette fel, hogy az szorosan ragaszkodik a Koránhoz, és a mohamedi hagyományokhoz. Ezért szokták Ahmed ibn Hanbal nevével jelzett iskolát a fundamentalizmus kiindulópontjának tekinteni.
Az iszlám védelme az előbb felsoroltaktól, illetve a muszlimok visszatérítése a hagyományos iszlámhoz vezérelte a XVIII. századi Mohamed ibn Abdul Vahhábot.(1703-1792). Fellépett a szentek kultusza, a szentek sírjánál történő imádkozás, valamint a népi babona ellen. Tanait elfogadta Mohamed Ibn Szaúd, az első szaúdi állam megalapítója, így a szaúdi család és a vahhábizmus összefonódott, a vahhábizmus a szaúdi államvallása lett.
Muszlim nő,és a kendő?
A muszlim nők egyik ismérve a kendő. Az, hogy hány muszlim nő hord kendőt egy adott közösségben, könnyen megszámolható, de nagy valószínűséggel azt már nem kérdezik meg a hölgyektől, hogy önként, saját elhatározásából veszi-e fel a kendőt, vagy valamilyen külső ok (kényszer) befolyásolja.
A kendőket leginkább aszerint lehet csoportosítani, hogy mennyit takarnak el az arcból, a hajból. A kendő viselésével kapcsolatban nagy a káosz az európai közfelfogásban. Gyakran az iráni csadort, vagy az afgán burkát ráhúzzák az egész iszlám világára, holott ez a kettő alapvetően egy-egy meghatározható országhoz kötődik.
Ugyanakkor ha megnézzük az arab, muszlim TV csatornákat, rengeteg nőt látunk kendő nélkül. Tehát nincs egységes álláspont, hogy kell-e vagy nem.
Fundamentalista, s (vagy) iszlámista?
Vajon van-e hasonlóság, és különbség az ortodox zsidó, a konzervatív keresztény, és a fundamentalista muzulmán világfelfogása között?
A fundamentalista muzulmán, a szó értelmezése alapján, az a muszlim, aki ragaszkodik az iszlám fundamentumaihoz, alapjaihoz. De mik ezek? Az iszlám, a tanítása szerint, 5 pilléren áll. Ezek:
- a hitvallás (A muszlim vallja, hogy nincsen más isten, csak az Isten, és Mohamed az Ő Prófétája)
- naponta ötször imádkozik
- megfizeti a szegényadót, a zakátot
- böjtöl Ramadán havában
- életében legalább egyszer elzarándokol Mekkába
A fundamentalista megítélése nem könnyű. Tradicionális iszlám ország Szudán, és Szaúd-Arábia is. Az iszlám szerint próbálják meg irányítani az életet Iránban, és Egyiptomban is.
Az iszlámisták az egész államot az iszlám égisze alatt képzelik el, a fundamentalisták, a szalafisták pedig Medinában, ahol a Próféta 622-632 között élt, egy vallási közösséget látnak. Ez a nagy különbség. Az iszlámisták számára Medina egy állam, a szalafik szemében pedig egy vallási közösség.
Nehéz megválaszolni a kérdést, hogy hol a határ a politika és a vallás között. És van-e? Ha egy mai demokratikus állam, demokratikusan megválasztott elnökének az egyik bizalmas tanácsadója egy egyházi ember, akkor az az állam mennyire világi? Mennyire világi a nyugati értékek, az amerikai demokrácia meghonosítása más országban? Ha ez világi cél, akkor a katonák miért misszióban vannak?
Már megint a terrorizmus?
Napjainkban az iszlámot, és a terrort rendszeresen összekapcsolják. Persze arról nem nagyon cikkeznek, hogy Dél-Amerikában naponta több tucatnyian halnak meg a különböző bandák háborújában, de az európai terrorista szervezetekkel kapcsolatban sem nagyon említik az etnikai, vagy a politikai hovatartozást.
A muszlimok azért terroristák, mert alapvetően a Nyugat nem iszlám államokkal harcol, hanem azok egyes csoportjaival, amelyek lehetnek kormányon, vagy ellenzékben is. És akik ellen a Nyugat küzd, csak diktátorok, vagy terroristák lehetnek. Nemrég az USA még küzdött a tálibok ellen, most már tárgyalni akar velük Katarban.
De sokszor lesz a terrorista a Nyugat szövetséges, és olyankor más máskép ítélik meg. A hivatalos iszlám a terrort mindig is elítélte. Ellenzi az öngyilkos merényleteket, az ártatlanok megölését. De amikor elszabadulnak az indulatok, akkor már a bölcsesség semmit sem ér.
A terroristák azért robbantanak, így nagyobb publicitást kapnak. Egy bombával egy pillanat alatt több embert meg lehet ölni, mint egy puskával. Robbantani egyszerűbb, mint célozni.
